Jogi Biztonság
A megfelelően előkészített dokumentáció megvédi a bérbeadót az önkényes lakáshasználóktól, míg a bérlő számára garantálja a zavartalan birtoklást a szerződéses időszak alatt.
A magyarországi ingatlanbérleti piac jogi kereteinek pontos ismerete elengedhetetlen mind a bérbeadók, mind a bérlők számára. A professzionális szerződéskötés minimalizálja a pénzügyi kockázatokat és rögzíti a felek felelősségi köreit a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján.
A megfelelően előkészített dokumentáció megvédi a bérbeadót az önkényes lakáshasználóktól, míg a bérlő számára garantálja a zavartalan birtoklást a szerződéses időszak alatt.
A rezsiköltségek és a közös költség pontos elszámolási módjának rögzítése megelőzi a későbbi pénzügyi vitákat és a váratlan kiadásokat mindkét fél részéről.
A felmondási idők és a fizetési határidők szigorú szabályozása kiszámíthatóságot biztosít az ingatlan hasznosítása során a teljes bérleti ciklus alatt.
A magyar jogszabályok értelmében a lakásbérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni. A szóbeli megállapodás nem minősül érvényes bérleti jogviszonynak, ami súlyos jogi következményekkel járhat vitás esetekben. A szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan pontos helyrajzi számát, címét és felszereltségét. Ezen felül a felek azonosító adatait (név, születési adatok, anyja neve, lakcím) is rögzíteni szükséges a hitelesség érdekében.
Kiemelten fontos a bérleti díj összegének, a fizetés módjának és a havi fizetési határidőnek a meghatározása. Érdemes kitérni arra is, hogy a bérleti díj tartalmazza-e az adókat, vagy a bérbeadó külön kezeli azokat. A kaució (biztosíték) mértéke általában 2 vagy 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, amelyet a szerződés megszűnésekor a bérlő visszakap, amennyiben nem keletkezett kár az ingatlanban és nincs díjtartozás.
További részleteket a piaci árakról a Bérleti díjak és piaci adatok oldalunkon találhat. A szerződésben rögzíteni kell az ingatlan rendeltetésszerű használatának feltételeit is, például az állattartás vagy a dohányzás szabályait.
A felek aláírják a magánokirati formájú bérleti szerződést, amely tartalmazza az összes lényeges feltételt.
A bérlő felkeresi a közjegyzőt a bérleti szerződéssel. Fontos, hogy a bérlő tegye meg az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat alapján a bérlő vállalja, hogy a szerződés megszűnésekor elhagyja az ingatlant.
Ez a dokumentum lehetővé teszi a bérbeadó számára, hogy pereskedés nélkül, közvetlen végrehajtással üríttesse ki az ingatlant nemfizetés esetén.
Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) bérleti irányelvek.
A bérleti jogviszony megszüntetése az egyik legkritikusabb pont a szerződésben. Megkülönböztetünk rendes és rendkívüli felmondást. Rendes felmondás esetén a felek általában 30 vagy 60 napos határidőt kötnek ki, amely a hónap végével jár le. Határozott idejű szerződésnél a rendes felmondás lehetősége korlátozott, hacsak a felek erről külön nem állapodtak meg.
A rendkívüli felmondás azonnali hatályú, és súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható. Ilyen például a bérleti díj meg nem fizetése, az ingatlan rongálása vagy a szomszédokkal való összeférhetetlen magatartás. A felmondást minden esetben írásban, igazolható módon (például tértivevényes levélben) kell közölni a másik féllel.
A kiköltözés utáni teendőkről és a kaució elszámolásáról a Beköltözési protokoll oldalunkon olvashat bővebben, ahol a távozáskori állapotfelmérés fontosságát is részletezzük.
Határozatlan idejű szerződésnél, írásbeli értesítéssel, a szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával.
Súlyos kötelezettségszegés esetén, például ha a bérlő a felszólítás ellenére sem fizeti meg a hátralékot 8 napon belül.
A felek bármikor dönthetnek a jogviszony azonnali megszüntetéséről egy közösen aláírt dokumentummal.
Szakértőink segítenek a jogilag kifogástalan szerződések előkészítésében és a közjegyzői folyamat lebonyolításában, hogy Ön nyugodtan élvezhesse ingatlana hozamait.